Kökénydombi csárda

Az 1920-as években a környéken lakók gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Mivel szépen termettek a fák és a tőkék, a tulajdonosok összefogtak, s közösen megépítettek egy gyümölcscsomagoló üzemet. Miután az évek múltán egyre kevesebben foglalkoztak gyümölccsel, az épületben szép lassan leállt a munka.
Az épület sokáig nem maradt üresen. Az üzemből tanyasi iskolaépületet alakítottak ki. De a hatvanas-hetvenes években sorra zárták be az alföldi tanyai iskolákat, a kishomoki sem kerülhette el a sorsát.
Az iskola bezárása után vendéglőként kezdett üzemelni.

Az újjá alakult vendéglátó üzlet nevét a közelben lévő Kökénydombi Vénusz lelőhelyéről kapta. Az agyagedény zsámolyon ülő nő alakot ábrázol, testét geometrikus minták borítják. A Kökénydombi Vénusz I. 1942-ben került elő a hódmezővásárhelyi Kökénydombon, a 4. számú négyszögletes, földbe mélyített épület feltárása során. A feltárásokat Banner János, a Szegedi Tudományegyetem Régiségtudományi Tanszékének vezetője irányította.
A Vénuszok a virágzó Tiszai kultúrából származnak, a Kr.e. 5.évezred első felében készültek. A magyarországi új-kőkori művészet és hitvilág kiemelkedően jelentős emlékei, melyek megtekinthetők a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban.

A 47-es főút mellett fekvő (204-es km közelében) Kökénydombi Csárdában két különálló vendégtérrel, tradicionális búbos kemencével várjuk az igazi tanyasi hangulatot és hamisíthatatlan vidéki ízvilágot kedvelő kedves Vendégeinket.